A cifraszűr hímzéssel, nyargalással és csipkézéssel díszített felső ruházat. Két fő csoportja a nyakas és a nyakatlan szűr. Mindkét fajtából készül hímzett és szegett szűr is. A minta kincsétől, színezésétől, ujja állásától, gallér nagyságától és a szabástól függ, hogy melyik tájegységhez tartozik. Díszítő elemei a szűrszíj, szűrcsat, galambfészkek, zsinórok és a gombok.
A Csibi család tagjai – Csibi Gyuláné (szül. Sólyom Ilona, 1937–2021) mint hímzőnő és Soós Kálmánné (szül. Csibi Ilona, 1966) mint varrónő – 2002-ben kezdtek autodidakta módon cifraszűrt készíteni. Abban az időben nemigen foglalkoztak cifraszűr készítéssel, bár igény lett volna rá. Felkérésre, részletfotók alapján készült az első három darab, melyeket további megrendelések követték, mivel a szűrök bejárták Magyarországot és számos más országot is. A készítők nevét és elérhetőségét szájról szájra adták a szűr tulajdonosok és az érdeklődők. A sok évnyi tanulmányozásból, tapasztalatokból alakultak ki a Csibi szűrök. Több díjat is nyertek: Csibi Gyuláné 2014-ben megkapta a Népi Iparművész, majd 2014-ben a Népművészet Mestere címet, 2017-ben Hajdú-Bihar Megyei Emlékérmét, 2018-ban a Mihalkó Gyula-díjat. Soós Kálmánné 2019-ben lett Népi Tárgyalkotó Iparművész, 2020-ban ő is elnyerte a Mihalkó Gyula-díjat. Kettejük közös munkája 2017-ben bekerült a Püspökladányi Értéktárba, 2018-ban és 2019-ben közösen Kézműves Remek díjat nyertek. Alkotásaik a püspökladányi Karacs Ferenc Múzeum, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum és a balmazújvárosi Semsey kastély gyűjteményeibe is bekerültek.