A késes Belencsák dinasztia

A Belencsák dinasztia megalapítója dédapám, Belencsák Mihály volt, aki a Felvidékről származott. Innen került Székesfehérvárra, majd Körmendre. Ebben az időben Körmenden még nem volt villany, így a helyi szokások és a víz meghajtású gépeknél szerzett tapasztalatok alapján szerelték fel a késes műhelyt. A gépeket kézi erővel kellett meghajtani. Két inas hajtotta a kereket, a lyukak fúrását is kézzel végezték, később egy házilag előállított „fúróművet” készítettek. A Deipu nevű fúróművet a család később a körmendi múzeumnak adományozta. Az első világháború alatt dédanyám irányításával dolgoztak az inasok a műhelyben. Rövidesen munkába állt a fia is. Nagyapám jó kezű iparosnak bizonyult. Amikor felszabadult, Milánóba ment dolgozni. Az olasz késgyárban hamar kitűnt szorgalmával és ügyességével. Hazatérve, sok tapasztalattal gyarapodva, újra a műhelyben dolgozott. A második világháború után a családi háznál kellett kialakítani a műhelyt. A család szinte minden tagja igyekezett valamit modernizálni a műhelyben a munka végzésén, de az eredeti berendezést családi ereklyeként megőrizték. A gépek között járva szinte itt érzem dédapám, nagyapám szellemét, amint átjárja lelkemet üzenetük: „Szeresd a gépeket, és e szakmát folytasd, és add tovább, öröklődjék és folytatódjék további századokon át.” Jómagam 1983-ban mentem inasnak, vele párhuzamosan gimnáziumba jártam, s leérettségiztem. Önálló iparengedélyem 1989-től van. 1985-ben, a IV. Országos Táncháztalálkozón fesztiváldíjat nyertünk. 2022-ben Milánóban, Európa legnagyobb kézműves vásárában is sikert arattunk. Késeim zömét ma is kézimunkával készítem, ugyanazzal a technikával, munkafolyamatokkal végzem, mint elődeim. Vas megyében, ha valaki azt mondja, „add oda a belencsákot”, mindenki tudja, hogy a kését kéri.

Ifj. Belencsák Mihály