A nemez az emberiség első kelméje. Hazája Közép- és Belső-Ázsia, feltalálói a török és iráni nyelvű népek. Mesterei az ő asszonyaik. Őseink erről a vidékről érkeztek. A hunok és az avarok után mi is rendelkeztünk ezzel a tudással, melyet a magyar kalaposok megőriztek a 21. századig.
Érdeklődésünk az 1970-es évek végén fordult ezen ősi mesterség felé. 1983-ban összeállítottunk egy 300 oldalas tanulmánykötetet Nemezkészítés Eurázsiában címmel. Ez alapozta meg a nemezről való tudásunkat. Először a magyar kalaposmestereket kerestük fel, akik sok mindent megőriztek a nemezkészítés munkamódszereiből.
1982-től a Szórakaténusz Játékmúzeum Műhelyének vezetői lettünk, így válhatott a múzeum és műhely egyben a világ első nemezkészítő központjává. Itt első tanítóink Mándoki Kongur István Kelet-kutató és kazak felesége, Maxumkizi Ongajsa voltak. Itt nyílt lehetőségünk 1984 nyarán az első világtalálkozó, tudományos tanácskozás és kiállítás megrendezésére.
Ezután 1984 és 1988 között minden nyáron Kecskeméten, a Szórakaténusz Játékmúzeum Műhelyében, valamint Székekpusztán megszerveztük azokat a két hónapig tartó, ingyenes nemzetközi nemeztáborokat, ahol Kelet és Nyugat alkotói találkozhattak egymással. Közép-Ázsia nemezkészítő asszonyai átadták a több ezer éve őrzött munkafogásaikat a magyar és a külföldi alkotóknak, ők pedig átvették és mai napjainkra alkalmazták. Ez lett a kezdete a különböző földrészeken elinduló nemezművészeti mozgalomnak. Idővel megjelentek új, eddig nem ismert munkamódszerek, mint a selyem és különböző egyéb anyagokkal való vegyítés. 2004-ben és 2019-ben Nemzetközi Nemezművészeti Kiállítást és Találkozót rendeztünk Magyarországon.