Galánfi András és tanítványai

Galánfi András Hajdúszoboszlón született 1945-ben. 1966-ban a Debreceni Tanítóképző Főiskolán, majd a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolán végezte tanulmányait. Pedagógusi pályáját falusi, tanyasi tanítóként kezdte, 1970 és 1995 között testnevelő tanár volt Hajdúszoboszlón. 1973-ban faragóként tagja lett a Fiatal Népművészek Stúdiójának. 1974-ben részt vett Magyarország első fa játszóterének megalkotásában. 1975-től alkotótáborokat tart az ország különböző városaiban (Nyíregyháza, Debrecen, Ózd, Tata, Visegrád, Hajdúszoboszló, Nádudvar). 1982-től előadóművészként is szerepel. 1985ben elnyerte a Népi Iparművész címet, 1992-től a Nádudvari Népi Kismesterségek Szakiskolájának szakmai irányítója és művészeti vezetője, 15 évig a fafaragó tagozat művésztanára volt. 1995-ben Pro Renovanda Cultura Hungariae kitüntetésben részesült, 1996-ban elnyerte a Király Zsiga-díjat, 1997-ben pedig a Népművészetek Mestere címet. 2005-ben a népművészet iskolaszerű átörökítéséért a Magyar Köztársasági Érdemkeresztjével tüntették ki. 2004-ben Hajdúsámsonban Mátl Péter szobrásszal közösen elkészítette az ország legnagyobb fa reliefét, a Turáni-kaput. Nyugdíjazása után, 2006-ban a Hortobágyi Nemzeti Park felkérésére létrehozta az ország legnagyobb kézműves udvarát. 2012-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagja lett, 10 év alatt az MMA támogatásával 35 oktató és ismeretterjesztő filmet készített már elfelejtett vagy harmadíziglen megőrzött mesterségekről. 2017-ben Kossuth-díjjal ismerték el tevékenységét. Borbély Jolán etnográfus így írt róla: „Munkái mentesek minden hamis csillogástól, puritánok mégis monumentálisak, a szellem és a kéz intelligenciájának harmóniája érhető tetten minden alkotásában, mindegyik tárgy vallomás az emberről, Galánfi Andrásról a hazához, a néphez hű pedagógustól.”
Győri Balázs (1980, Debrecen) munkáit a sokrétű szakmai jártasság, az egyszerű és a célszerű harmonikus vonal- és mintakezelés, az arányos formák, szerkezetek használata jellemzi. Alkotójuk elnyerte a Junior Prima Díjat és a Népművészet Ifjú Mestere címet.
Vida Balázs (2000, Budapest) munkájában egyediség, igényesség, hagyományos formajegyek, precizitás, megfelelő és sokféle anyaghasználat van jelen, ezekkel gazdagítja alkotásait s nemzetünk értékeit. 2021-ben a XIV. Országos Ifjúsági Kézműves Pályázaton első díjat és különdíjat is kapott.
Antal Áron (1997, Csíkszereda) a hagyományos formavilág megőrzésére törekszik, ugyanakkor alkotásaiban a jó és kényelmes használhatóságra helyezi a hangsúlyt, hogy tárgyai élhető környezetet teremtsenek a minden napokban. 2021-ben a XIV. Országos Ifjúsági Kézműves Pályázaton első helyezést ért el.